A zene három természete – esettanulmány a szellemi és a lelki természet konfliktusára
2024-08-04
A szellemi és a lelki természet „hatalomváltása” nem egykönnyen megy végbe, bármennyire igaz is az, hogy a lelki természet a 16. század elején megfigyelhető első feltűnésekor váratlan erővel robban be a művészi közgondolkodásba (a természetek dominanciaviszonyainak súlyponteltolódása nyilvánvalóan nem csak a zenét érinti, hanem végbemegy az összes művészeti ág történetében). A hagyományos (szellemi) természet és az új (lelki) természet hívei megdöbbentő erővel feszülnek egymásnak, és a 16-tól a 18. század első feléig tartó időszakot a művészeti vitákat jellemző indulatok hevességének ismeretében nem túlzás a két természet harcaként definiálni. A harc természetesen nem csak arról szól, hogy a vitatkozó felek egyik csoportja az új esztétikai irányok elsőbbségét követeli, hanem legalább annyira az egyszerű ember kísérletéről is, aki a szellemi elit addig elrejtett titkaihoz való hozzáférést követeli. A szellemi értékek felé megnyíló bepillantás útja megadatik ugyan az egyszerű ember számára, de azok belső működésének és ezzel együtt valódi céljainak megértése nem, hiszen a városi polgár képessége és felkészültsége ehhez nem elégséges. Az egyszerű ember beismerhetné képességbeli hiányosságait, de nem teszi, ehelyett indulatosan kifakad és támad, támadásának célpontja minden esetben a szellemi művészet, illetve annak megalkotója.
A teljes írás letöltése
design:
