Vissza

Aranykor

2016-06-28

Furcsa, feloldhatatlan ellentét feszül a Nap ívének legmagasabb pontján – és persze a legalacsonyabb pontján is. Amikor a Király dicsőségének csúcsára ér, e tetőpontban egyszerre benne van uralmának elkerülhetetlen hanyatlása, bukása is. A bukás pillanatában ugyanakkor benne rejlik az elkerülhetetlen győzelem. Az ív tetején és az ív alján van egy-egy pont, ahol megszűnik a mozgás, a Nap egy pillanatra “megáll”. Ahol megszűnik a mozgás, ott megvalósul az ellentétek egysége. A megnyilvánulás nem választ ki az ellentétek két tagjából egyet, hacsak úgy nem, hogy az egyiket látható, a másikat láthatatlan, de jelenvaló módon közli. December 21-én ugyanaz a helyzet áll elő, mint június 21-én, csak fordítva, ha úgy tetszik fejjel lefelé. A kiteljesedés vége egyben a hanyatlás kezdete, a hanyatlás vége egyben a kiteljesedés kezdete. “A kezdetem a végem, a végem a kezdetem.” – szól Machaut rondójának szövege. December 21-e a legszomorúbb, egyben legörömtelibb nap; június 21-e a legörömtelibb, egyben legszomorúbb nap. Mindkettő egyszerre, és ez így van rendjén. Mit érezzünk hát? Örömöt, bánatot, mindkettőt, vagy egyiket sem?

 

December 21-én reggel (és 22-én reggel is) kimentünk egy hegyre köszönteni a felkelő Napot. Üdvözöltük a születő Fényt – mint annak idején a pásztorok. (Miért a pásztorok voltak az elsők? Ők az égbolt ismerői, akik egész életüket, éjszakáikat is a szabad ég alatt töltik. Az égbolt ismerői az idők jeleinek értői is.) Június 21-én este elbúcsúztattuk a lemenő Napot. Kétségtelenül van ebben valami szomorú, ugyanakkor e feszülő ellentétek mégiscsak önmagukon túlra mutatnak. A kérdés inkább az, hogy az egyén milyen viszonyban áll az ellentétek világával.

 

A legsötétebb nap után három nappal van Karácsony, a legvilágosabb nap után három nappal van Szent Iván Éj. (A pásztorok – fényszennyezés által nem befolyásolt – tekintetének három napra van szüksége ahhoz, hogy észrevegye a változást.) Norvég tudósítóim jelezték, hogy odaát már meggyújtották a máglyákat (e sorokat június 24-én írom). A Fény állapotában bármilyen változás áll be, fénnyel válaszolunk. Ádventkor gyertyákkal, farsangkor kiszebáb égetéssel, Nagyszombaton tűzszenteléssel, Szent Iván éjjelén máglya gyújtással. (Még Mindenszentekkor is égő mécsesekkel díszítjük a temetőt; és krizantémokkal, melynek neve – ahogy korábbi bejegyzésemben írtam – aranyvirágot jelent, az arany pedig ismét Nap-Fény szimbólum.) Hiszen nem elég figyelni, nézni, szemlélni. Meg kell élni a Fény változásait.

 

Minek írok ilyeneket, hiszen még csak most kezdődik a Nyár?! Legalábbis a csillagászati. De az időjárás is csak ezután mutatja majd meg foga fehérjét. A Hagyomány évszak-beosztása szerint június 21. azonban a nyár közepe. Akár így, akár úgy, a természet még sokáig “nyáriasan viselkedik”. Érzékelhető változás majd Augusztusban következik be, annak is inkább a második hetében, bár ez az egyelőre még kiszámíthatatlan időjárás alakulásán is múlik. Amit már most látni lehet, hogy a zöld szín lassan sárgára vált. Beérik a búza és úgy általában a fűfélék megfakulnak. A nyár innentől kezdve arany színű. A fák lombozatának színei még nem, a virágok színei pedig többé-kevésbé követik ezt a változást. A pipacs még virágzik, így a legfontosabb piros szín forrásunk még nem tűnt el.

 

Pipacs 2     Pipacs

 

Ideje van az apróbojtorján gyűjtésének. Az apróbojtorján, más néven párlófű az egyik legfontosabb gyógynövényünk. A rózsafélék családjába tartozik, akárcsak a szamóca, melynek levelével vegyítve bizonyos torok-mandula-száj betegségek kezelésére alkalmas teakeverékek készülnek belőle. Az apróbojtorján teája hagyományosan napi italként volt használatos. Színe a ruméra hasonlít, íze kellemes. Kedvezően hat a máj, epe, vese egészségének megőrzésére. Tapasztalataim támasztják alá azt a – nem tőlem származó – megfogalmazást, hogy az apróbojtorjánban egészség van.

 

Aprobojtorjan     Ustokos gyongyike

 

A mezőkön valóban uralkodik az arany szín. Virágzik az orbáncfű, a somkóró, a borzas pimpó és ki tudná felsorolni, mi minden még.

 

Borzas pimpo     Kozonseges orbancfu 3

 

A lila színt többek közt az üstökös gyöngyike és a harangvirágfélék képviselik. Ez utóbbiakból néhány faj álljon itt ízelítőül:

 

Olasz harangvirag 2     Baracklevelu harangvirag 2

 

Raponcharangvirag     Olasz harangvirag 3

 

Pongyola harangvirag     Terebelyes harangvirag 4

 

Ennek az időszaknak jellemző – egyesek szerint bosszantó, mások szerint impozáns – ékessége a selyemkóró. Vad dohánynak is hívják, de selyemfűként is ismert. Az ő virágjából nyerik a méhek a selyemfűmézhez szükséges alapanyagot. Bokrai kétméteresre is megnőnek.

 

Kozonseges selyemkoro     Kozonseges selyemkoro 3

 

A kék színhez még két virág: az egyik, a mezei varfű régóta virágzik, a másik, a mezei katáng most bontogatja szirmait. Ez utóbbi nyár végéig, ősz elejéig virít majd, így tematikailag átvezet bennünket nyár következő szakaszába.

 

Mezei varfu 6     Mezei katáng

 

Végül a szóban forgó időszak egy-két különleges, ritka virága:

 

Tarejos csormolya     Szakallas csormolya

 

Macskafarku furtosveronika     Parlagi madarmalyva 2

 

Tarka imola 6     Borzas verto 4

 

Mindenképpen említésre érdemes az, ami jelenleg az égen történik. A magyar hagyomány szerint ilyenkor a Csalfa asszony megbabonázza a földeken dolgozó férfiakat, elcsábítja, megbolondítja őket. Ki ez a csalfa asszony és mi is történik valójában ebben az időben a munkás férfiakkal? Ilyenkor a Szíriusz csillag pontosan a Nap vonalában van (most még a Vénusz is hozzájuk társul, hiszen együtt áll a Nappal). A Szíriusz csak télen látszik. Itt most ne próbáljuk megfejteni, honnan tudták eleink, hogy ebben az időben a Nappal együtt delel, mikor a Nap ragyogásától egyáltalán nem lehet látni. Régi megfigyelés, hogy a Szíriusz pislákol. Ennek légköri okai vannak, de eleink ezt a jelenséget csalfa asszonyi pillantásként élték meg, ami télen nem jelent veszélyt. Annál inkább Nyáron! A mezőn munkálkodó férfiak megbabonázott őrülete minden bizonnyal a napszúrás. A Szíriusz ebben az összefüggésben az időben elfoglalt helyével játszik jelentős szerepet, hiszen a legnagyobb júniusi-júliusi hőségben, vagyis az aratási munkák idején delel. Az aratók a nyílt mezőkön-földeken valóban mindig is fokozottan ki voltak téve a napszúrás veszélyének.

 

A jelenlegi esti csillagállás hasonlóan érdekes és látványos. A Skorpió csillagképet hónapok óta közrefogja a Szaturnusz és a Mars. (A Jupiter nyugat felé látható naplemente után.) A Skorpió fő csillaga, az Antares fontos naptárcsillag volt már az őskorban is. Ezt onnan is lehet tudni, hogy a chromlechek nagy részét az Antares felé tájolták, vagyis a tavasz bizonyos pontján a chromlech meghatározott nyílásán kitekintve az Antares válik láthatóvá. Tavaszi feltűnése a mezőgazdasági munkák megkezdésére ad jelet. A jelenlegi égi helyzet remek lehetőség arra, hogy gyönyörködjünk az égitestek színeiben, most minden lehetséges szín egyszerre látható. Az Antarares (vörös óriás csillag) pirossága nem azonos árnyalatú a Marséval. Ez utóbbit inkább sárgának látjuk. A Szaturnusz halvány fehér, kicsit sárgás. Ugyanakkor feltűnő a Spica (Szűz csillagkép) kékje és az Arcturus fehér színe. A Jupiter is leginkább fehér, talán kicsit halványabb. (Egyszerű kézi látcsővel felfedezhetjük holdjait is, legalábbis a négy Galilei-holdat.)

 

A napokban támadt viharos szél alkalmával érezni lehetett az ősz illatát. Minden évszak közepe táján “hírt ad magáról” a következő évszak. Annak ellenére, hogy ekkor még messze van.


Sándor László • Minden jog fenntartva • 2015

design: Gepárd Web-Art