Vissza

Karácsonyi üdvözlet 2022-ben

2022-12-23

 

Csak pár szót – hiszen Keresztes Szent János mondja, hogy szóból úgyis jóval több van, mint kellene –, azután jöjjenek az idézetek! Hogy miért kellett Istennek testben megszületnie, ez jogos kérdés. Vannak, akik kérdésként, vannak, akik kételkedésként vetik fel ezt, de bizonyos szempontból mindkettő megérthető. Egyrészről a Karácsonyból vásárlásőrületet csináltunk, ami olyan, mintha átaludnánk a szent éjszakát. Ha a Húsvétból csinálnák üzletet (csinálunk is valamennyire, a csokinyuszik szaporodnak, mint a nyulak), akkor azt mondanám, hogy a Nagycsütörtökből a Nagyszombatba át lehet menni a föld alatt, aluljárón, ahonnan nem látszik a nagypénteki golgota. Másrészről viszont furcsa belegondolni abba, hogy a karácsonyi vásárlás-bolondéria azért létezik és ismétlődik évről évre, mert mintegy kétezer évvel ezelőtt egy csecsemő megszületett Betlehemben hallatlan szegénységben. Ha az a születés ott akkor a szellemről szólt, akkor ez a Békés Boldog Vásárolgatás most a szellemtagadásról. Ugyanakkor sokat hivatkozom Bergyajev mondatára, hogy „szellem nélkül még szellemtagadás sem volna lehetséges”. Ebből az következik, hogy a modern Karácsony-biznisz – akár akarja, akár nem (nem akarná, de hát mit tehetne!?) – „emlékszik” a valaha volt esemény szakralitására; önmagának nincs szakrális tartalma, csupán antiszakrális (mert erre még a „profán” is hízelgően enyhe kifejezés volna), de őrzi a Logosz megtestesülésének emlékét. Ez tehát az egyik kérdés – az egyszerűbb, vagyis hogy miért kellett Istennek testben megszületnie. De van egy súlyosabb, komolyabb, mélyebb kérdés is, melynek felvetése ugyancsak indokolt: miért kell az Istennek, a Gyermeknek a lélekben megszületnie, és egyáltalán, mit jelent ez? Angelus Sileius ugyanis a következőket írja:

 

Szülessék bár Krisztus százszor Betlehemben,
Vagy benned, vagy sehol. Élet, s halál ebben!

 

vagy máshol:

 

Mária alázatát Isten úgy szerette,
Gyermekként Őt szülje, néki elrendelte.
Ha tiszta szűz léted alázatossá tesz,
Lelkedből így anya, Isten: gyermeked lesz.

 

…és megint máshol:

 

Isten boldogságát, ha mélyen átéled,
Fia születése saját ébredésed.

 

(Padányi Gulyás Gábor fordításai)

 

A meditatio szó hangalakja ellenére nincs etimológiai kapcsolatban a latin medius 3 melléknévvel, mely közepet, középen lévőt jelent (a meditatio szó görög eredetű, jelentése elmélkedés, gondolkodás, készület, előgyakorlat). Ettől azonban még igaz az, hogy a meditáló személy egyetlen objektumot helyez belső figyelme középpontjába, ezzel egyszerre fókuszál a választott képre, illetve zárja ki az összes többit. Ez utóbbi nagyon fontos. Mindig rengeteg információ igyekszik elterelni a figyelmünket a Karácsony spiritualitásától – ó, mennyi fölösleges szó, mondhatná Keresztes Szent János – idén mindazonáltal ez fokozottan így volt. A temérdek ránk zúduló információ, kép, szó minden olyan kincsünket el akarta tulajdonítani, amit hagyományosan a Karácsony-ünnepnév jelzőjeként szoktunk megnevezni: béke, áldottság, szeretettel telített lét, nyugalom, kegyelmekkel történő elárasztottság. A meditáció hatékony eszköz az ilyesfajta ellenerőkkel szemben, és sok pap, teológus, bölcs hangsúlyozta, hogy a betlehemi barlang képének behelyezése a tudat középpontjába – vagy ahogyan valaki nemrég gyönyörűen megfogalmazta: szándék nélküli szemlélése – a leginkább ideillő kifejezéssel élve üdvös. Ha ezen a ponton visszagondolunk Angelus Silesius-ra, akkor egy lépéssel továbbmehetünk: különleges meditációs objektum a „magam vagyok a betlehemi barlang” képe.
Angelus Silesius tanításának van előzménye, és a továbbiakban nem is teszek mást, mint az Isten lélekben való születésének gondolatát és e gondolat előéletének néhány fontos pontját idézetek segítségével bemutatom (ezúttal szándékosan nem időrendben):

 

„Ott, ahol az Atya a legbelső alapban Fiát szüli, azon a helyen az emberi természet az Istenbe beleér. Ez a természet Egy és egy-szerű.” (Meister Eckhart)

 

„Ha Isten Fia emberré lett – amiben senki sem kételkedik azok közül, akik befogadták őt –, akkor miért csodálkoznál azon, hogy az Isten Fiában hívő ember Isten fia lesz? Az Ige azért szállt alá a testbe, hogy benne a test, vagyis az ember, aki a test által hisz az Igében, fölemelkedjen, hogy a természet szerinti egyszülött Fiú által sok örökbefogadott fiú szülessék. Nem önmagáért lett az Ige testté, hanem miérettünk, akik csak az Ige teste által változhattunk Isten fiaivá. Egyedül száll alá, sokakkal emelkedik föl. Emberekből istenekké teszi őket az, aki az Istent emberré tette.” (Johannes Scotus Eriugena)

 

“Az Isten Igéje (Logosza) emberré lett, hogy embertől tanuld meg, mi módon lehet Istenné az ember.” (Alexandriai Szent Kelemen)

 

…a folytatásban pedig néhány idézet e gondolat teológiai hátteréből:

 

„A másik a személyes aktus, vagyis az értelem létmódja szerinti nemzés. Ez az Atya lényege, személyes sajátossága.” (Aquinoi Szent Tamás)

 

„És mivel ő saját lényege, következésképpen benne a megértő és az ami által ért, és a megértett dolog egészen ugyanaz.” (Aquinoi Szent Tamás)

 

„Isten is, az ördög is ott van az emberben. Aki maga vezetné önmagát, vagy aki föladja önmagát, meglátja a különbséget.” (Boldog Suso Henrik)

 

„Az isteni Értelem lényege: Megismerés.” (Boldog Suso Henrik)

 

„Ugyanaz a megismerés, mellyel Isten önmagát megismeri, egyben minden egyes szellem megismerése, mely a köteléktől megszabadult, és nem más.” (Meister Eckhart)

 

„Bármely teremtményben a világmindenség maga az a teremtmény.” (Cusanus)

 

„Bensőbb voltál bensőmnél és teljesebb voltál teljességemnél.” (Szent Ágoston)

 

„[…] én világítok bennetek, mert én vagyok az értelemmel fölfogható világnak, vagyis az értelmes és gondolkodni képes természetnek a fénye; nem ti fogtok föl engem, hanem én vagyok az, aki bennetek Lelkem által fölfogom magamat.” (Johannes Scotus Eriugena)

 

Hangulata, hangvétele miatt érzem ideillőnek Korálfantázia kövekre és szelekre című nemrég elkészült elektronikus darabomat, mellyel minden kedves barátomnak, rokonomnak és ismerősömnek békés, áldott, szeretettel teli, nyugalmas és kegyelmekben gazdag Karácsonyt kívánok.

 

 


Sándor László • Minden jog fenntartva • 2015

design: Gepárd Web-Art