Vissza

Piros Pünkösd napján mindenek újulnak

2016-06-03

A nyár kezdetének időpontjával kapcsolatban számtalan elképzelés létezik. Kezdjük azzal, ami biztosan nem fedi a valóságot, mégpedig a jelenlegi naptári nyár-kezdettel. Június 1-én az égvilágon semmi különös nem történik, nincs egyházi ünnep, nincs csillagászati fordulópont, nem zajlik a természetben különösebb változás. Vannak, akik szerint a nyár jóval korábban kezdődik, akkor, aminkor május elején (hosszú tél esetén a közepén, vagy a végén) kivirít a pipacs. Ez figyelemreméltó elképzelés, már csak azért is, mert a pipaccsal valóban megjelenik a nyár jellemző színe a piros, ami korábban nem, vagy csak elvétve tűnt föl. Innentől a piros szín egyre gyakoribb szereplője a réteknek, mezőknek. Már nyílnak a szegfűfélék, köztük a barátszegfű és a réti kakukkszegfű:

 

 

 

 

 

Reti kakukkszegfu 2     Barátszegfű

 

Honnan is a kakukkszegfű elnevezés (flos-cuculi szó szerint kakukk-virág)? Ki tudhatná, de mit ad Isten, pont ebben az időszakban szólal meg a kakukk. A nyár kezdetét hirdető jel tehát lehetne akár a kakukk hangja is. Igaz ami igaz, a szegfűk éppenséggel nem is pirosak, de talán most ne mélyedjünk el a színárnyalatok végtelen gazdagságában. Az árnyalatok iránti érzékenység amúgy is hanyatlóban van, tisztelet annak, aki ebben a folyamatban nem vesz részt. (Mind a természettel, mind a teozófiai gondolkodással összeegyeztethetetlen a csúnya szín fogalma. Valójában magam sem értem, hogyan tud a civilizált ember mégis “csúnya színeket”, vagy legalábbis csúnyának látszó színeket létrehozni.) A piros szín nyári megjelenésében még fontos tényező a nyári-, és a lángszínű hérics.

 

A nyár persze elvileg kezdődhetne Pünkösdkor is – szimbolikája erre tökéletesen alkalmassá tenné ezt az ünnepet – csak éppen a Pünkösd, lévén vándorló ünnep, oly nagy “utat” tesz meg az időben előre és vissza, hogy nem lehetne egy évszak kezdetét hozzáigazítani. Kezdőpont lehetne a szintén vándorló Szentháromság vasárnapja is. Magyar eredetű ünnepről van szó – Kálmán király kezdeményezésére rendelte el bevezetését XXII. János – mely díszítő szimbolikájában a háromszögben ragyogó Napot hirdeti (nem véletlenül hívják bizonyos vidékeinken Kispünkösdnek). Falusi házaink homlokzatán gyakran jelenik meg a Szentháromság-Nap háromszög:

 

Kalotaszeg2010 286     Kalotaszeg2010 438

 

A képen látható homlokzatdísz persze a páva farktollaira is hasonlít. Ez nem mond ellent az előzőeknek, sőt inkább kihangsúlyozza a páva jelentőségét a magyar néphagyományban.

 

A nappalok ekkor már nagyon hosszúak, de még lassan tovább hosszabbodnak június 21-ig. Ez a dátum is felvetődik a nyár kezdete kapcsán, bár egyes vélekedések szerint sokkal inkább lehetne a nyár közepe. Ez esetben a kezdőpont május eleje volna.

 

Van azonban a természetben egy olyan jelenség, ami véleményem szerint minden eddigi felvetésnél alkalmasabb és “beszédesebb” tényező a nyár kezdetének meghatározásánál. A nyárfa neve azonos az évszak nevével. Ez nyilván nem véletlen. Különös hangulata van annak, amikor a nyárfa puha, vattaszerű termése szállni kezd a levegőben. Ez rendszerint május közepe táján kezdődik, melegebb vidékeken előbb, máshol később. Az elnevezések azonosságának üzenetéből én azt olvasom ki, hogy a nyár kezdete akkor van, amikor a nyárfa termése hullani-szállni kezd. Persze ez nem köthető naptári dátumhoz. Az évszakok kezdete és vége is – az ünnepekhez hasonlóan, bár nem olyan mértékben – vándorol.

 

További adalékkal szolgál az évszakkezdet meghatározásához a bodza virágzása. A bodza jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A fekete bodza virágjából készült tea a téli időszak egyik legfontosabb itala kéne legyen. Egészséges időszakokban is alkalmas arra, hogy a téli hidegben – mind testileg, mind lelkileg – áthűlt embert átmelegítse. A bodza virága ezen túlmenően lázcsillapító, izzasztó hatású. Ősszel a bogyójából készült lekvár, tekintettel gazdag színanyagaira fontos egészségmegőrző tényező. A fekete bodza nem keverendő össze a fürtös bodzával és a gyalogbodzával. Előbbitől tányér alakú virágja alapján, mindkettőtől pedig virágzási ideje alapján különböztethető meg. A gyalogbodza (más néven földi bodza) jóval később, a fürtös bodza előbb (április táján) virágzik.

 

Gyalogbodza     Fekete bodza 2

 

Közhely, hogy a nyár a fény évszaka. Azt, hogy már jócskán benne is járunk a nyárban, jelzi két virág, melyek nevük, illetve alakjuk alapján is e fény-szimbolikát képviselik. A napvirág főként sziklagyepeken fordul elő, de néha ligetes erdőszéleken is találkozni vele:

 

Kozonseges napvirag 4     Kozonseges napvirag 2

 

A margitvirágnak ekkor már több faja is feltűnik: erdőben inkább a sátoros-, réteken pedig a réti margitvirág nyílik. A napvirág és a margitvirág alakja, az elsőnek a neve is önmagáért beszél. A két margitvirág besorolása kissé bonyolult: a fészkesvirágzatúak, más néven az őszirózsafélék családjába és a varádics (krizantém), illetve margitvirág (szintén krizantém) nemzetségbe tartoznak. A sátoros margitvirág másik neve sátoros varádics, a korábban chrysanthemum corymbosum, ma tanacetum corymbosum névre hallgat. Hivatalosan a réti margitvirág sem chrysanthemum, hanem leuchantemum – nehéz követni a tudományos gondolkodás szerteágazó útjait. Mindenesetre fontos megjegyezni, hogy a chrysanthemum görögül aranyvirágot jelent, az arany pedig megint csak Nap-Fény szimbólum. Magyar neve nyilvánvaló kapcsolatot mutat Árpádházi Szent Margit személyével.

 

Reti margitvirag     Satoros varadics 2

 

A zsálya, mint téma, külön bejegyzést érdemelne. Misztikája, titka kimeríthetetlen. Az orvosi zsálya jelenléte a kertben egyfajta védelmet nyújt. Ennek bővebb kifejtésétől tartózkodnék, hiszen nem a tudományos bizonyíthatóság, hanem a tapasztalat mondatja velem. A zsálya ugyanakkor a “szerelem lángja” is, ahogyan népdalaink tanítják nekünk. Mint láng, a gyulladásos betegségek, ínygyulladás, torokgyulladás gyógyítója. Persze e sok ajándékért cserébe gondoskodást kíván tőlünk, igényli a társaságunkat. A muskotályzsályát veteményesbe érdemes ültetni, kártevőűző hatása jól ismert. Különösen kedveli őt a kék fadongó, aki talán a legszebb a méhfélék családjában. Mivel lassú mozgású, jól megfigyelhető, amint fejest ugrik a muskotályzsálya virágjába, annak porzója pedig lassan ráhajlik a dongó potrohára. Réteken-mezőkön a mezei-, a ligeti-, a lózsálya és kis szerencsével az osztrák zsálya kerülhet utunkba.

 

Orvosi zsalya 3      Osztrak zsalya 2

 

Muskotalyzsalya 3     Mezei zsalya

 

Lozsalya     Ligeti zsalya 2

 

A Nap jelenleg a Bika csillagképben tartózkodik, közel annak fő csillagához, az Aldebaranhoz. Ez rendszerint esős idő beköszöntét jelzi, esik is bőven május közepe óta. Ebben az időben végeláthatatlanok a mezőgazdasági munkák. A föld ontja gyümölcsét és szaporítja a vele való teendőket. A Kismama állandó gondoskodást kíván. Éjfélkor fejünk felett az Ökörhajcsár ekeszarvra támaszkodó képzeletbeli alakja emlékeztet bennünket – ha elfelejtettük volna – földművelési feladatainkra. Kelet felé késő éjjel már látható a Nagy nyári háromszög, a Demeb-Vega-Altair (Szentháromság vasárnapján).


Sándor László • Minden jog fenntartva • 2015

design: Gepárd Web-Art