Cikkek
Ki szemlélődése tárgyában elmerülve megpihen
A teljes írás letöltése
Ecclesiae militantis
Anima mea liquefacta est
Motetta a templomban, templom a motettában
Du Fay firenzei motettái: Nuper rosarum flores, Salve, flos Tuscae gentis, Mirandas parit haec urbs – a Magyar Tudomány 2022/3. számában megjelent cikk kibővített változata; a cikk ezúttal a harmadik, korábban nem tárgyalt firenzei motettát a Mirandas parit kezdetű cantilenát is vizsgálat tárgyává teszi és igyekszik leleplezni a szöveg rejtett jelentéseit.
Motetta a templomban, templom a motettában
Du Fay dómszentelési motettái – a Magyar Tudomány 2022/3. számában megjelent cikk bővített változata
Gyermeki alkotás, alkotó gyermekség
Szokás mondani, hogy az alkotóművészi lét sikere – itt természetesen a szellemi értelemben vett sikerre és nem az anyagi sikerre, elismertségre, érvényesülésre kell gondolni – azon múlik, hogy az alkotó képes-e megőrizni, vagy újraéleszteni gyermekségét. Ha ez a kijelentés közhely, akkor közhely jellege csak igazságának megvilágítása útján vehető el. Kertész Imre írja, hogy az művészet a teljes egzisztenciát érintő kérdés. Vagyis az alkotóművész a teljes egzisztenciáját veti be, teszi kockára. Ha nem így jár el, nem tarthat számot a művész megjelölésre.
Kimondani a kimondhatatlant – avagy politikai korrektség Du Fay Vasilissa ergo gaude moettájában
Motetta – novella
Blog 2015-2016
A honlap blogbejegyzései 2015 őszétől 2016 őszéig.
A Blog elindítása után több mint egy év telt el. Újra lehetne kezdeni az évkör változásainak megfigyelését, meglátni mindazt, ami nagyjából ugyanúgy alakul és azt, ami másképp alakul, mint előző évben. Minden év egyedi, egyszeri és megismételhetetlen, de a látszólagos sokféleség végtelen lehetősége mögött a törvény azonos és egy. Teljes évkör leírására bizonyosan nem vállalkozom újból. Elképzelhető, hogy egy-egy – égi, vagy földi – eseményről írok majd, ha ez indokoltnak tűnik, most azonban inkább közzéteszem a mögöttünk álló esztendő kilenc bejegyzését.
Kifütyülték a darabomat
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Figaro című lapjának 2015 novemberi számában megjelent cikk.
Escher és Ligeti
Néha úgy tűnik, az idő hasonlóan működik, mint a folyó. Hoz valamit, amit egyszerre többen észrevesznek anélkül, hogy tudnának egymásról. Elérkezik az idő, fel kell fedezni, meg kell találni, rá kell jönni. Ahogy Cage mondja: „benne van a levegőben”. (Ligeti György és Jeney Zoltán például egyszerre „futnak össze” a Mandelbrot halmazokkal, és építik őket bele zenéjükbe anélkül, hogy tudnának egymás ilyen irányú érdeklődéséről.) Így volt „benne a levegőben” a három dimenziós hatást keltő, de csak két dimenzióban ábrázolható alakzatok felfedezése. Saját magát elsőnek gondolván alkotja meg Maurits Escher holland grafikus Up and down című képét 1947-ben, miután sűrű levelezést folytat Európa vezető matematikusaival. Később egy Penrose nevű matematikus publikálja 1958-ban „tribád” nevű, háromszögre emlékeztető alakzatát – állítólag Escher hatására.
legfrissebb
galéria
design:
